Ma este csoportosan meditáltunk egy beteg fiatalember gyógyulásáért. Ezúton is hálásan köszönöm a tanítványaimnak, hogy ők is részt vettek ebben!
Hogy mit is jelent ez pontosan?
A 92 éves Nagymamámnak ezt úgy magyaráznám el, hogy „Tudod Mama, sokszor halottam gyermekkoromban, hogy a templomban a Pap kérte, hogy mondjunk imát együtt, egy beteg Testvérünk gyógyulásáért. Ez is pontosan olyan. Csak mi meditációnak hívjuk. Kérjük a Teremtőt, hogy gyógyítsa meg az illetőt. A meditáció valójában egy fókuszált ima ebben az esetben. És azért együtt, mert így nagyobb az ereje. Olyan ez, mint amikor egymásnak támasztunk több hasáb fát és meggyújtjuk. Nagyobb lesz a láng, mint ha csak egy hasábot égetnénk.”
A meditáció végén fontos gondolatok árasztottak el.
Arról írtam már korábban, hogy az egyén szempontjából, milyen típusú betegségelőnyök vannak, és azok megfejtése, hogyan segítheti a gyógyulást.
Erre a linkre kattintva itt elolvasható ez az írás:
Ha megfejted a betegség előnyeit közelebb kerülhetsz a megoldáshoz
Most arról fogok írni, hogy egy betegség bizony hordozhat az egész család számára előnyöket. Ha ezeket megfejtjük, akkor segíthetjük a családtagunk vagy akár önmagunk gyógyulását.
Azért imádom a családterápiát, mert a családot egy rendszernek tekinti. Minden változás, kihathat a rendszer többi tagjára is. Előnyöket, hátrányokat egyaránt hozhat a legapróbb változás is, akár egyetlen egy családtag életében is.
Képzeljük el, hogy a család minden tagja fogja a képen látható fehér, család feliratú korongot. Ha az egyik családtag maga felé húzza a korongot, akkor önkénytelenül mozdul minden családtagnak a keze, követve a korong mozgását. Ha erővel meggátolja valaki a korong megmozdulását, akkor is változás következik be az eredeti nyugalmi állapothoz képest. Ha egy családtag bármilyen pici változást eszközöl, a kiinduló állapothoz képest, az mindenképpen a rendszerben egy új egyensúlyi helyzet kialakulását fogja eredményezni.

Ilyen hatása van egy betegségnek is. Új egyensúly kialakulásához vezet.
Egy krónikus, hosszan tartó betegség esetén ez különösen igaz. Megváltoznak az erőviszonyok, a segítő-segítségre szoruló játszmák képesek akár több évtizedre is bemerevedni, és stabilizálni a betegséget. Bizony minden állapotnak van haszna is, mint ahogy az éremnek is két oldala van. Sokszor emlegetett példa, még komikusok által is, hogy ha migrénje van egy feleségnek, akkor el tudja kerülni, hogy szeretkeznie kelljen a férjével. Mennyivel szebben hangzik, hogy „fáj a fejem”, mint az, hogy „undorodom tőled”. Egy migrénes asszony családja egyben marad, sőt a férj mint segítő jelen van. A gyerekek az apukájukkal nőnek fel, és a nőnek is megmarad az anyagi és erkölcsi támasza. Nem kell a társadalom által esetleg elítélt elvált nővé válni. Az igazság felvállalása viszont veszélyezteti a család egyben maradását. És persze, hogy hazudunk magunknak is. Mennyire nehéz azt felvállalni, hogy hazudok magamnak, a férjemnek, és hazugság jelen pillanatban az életem. Sokkal könnyebb megélni a krónikus migrént és megtartani a pozitív énképemet.
Háziorvosként láttam már olyan daganatos betegséget, ami távol tartotta a családtól az alkoholizmust. Láttam már olyan daganatos betegséget, ami segített a háziasszonyi és anyai teendőket jobban ellátni, mert nem kellett egy nagy család mellől munkába járni. Láttam már olyan bénulást, ami segített abban, hogy az illető ne verje meg a család tagját. Láttam már olyan sokizületi bemerevedést és gyulladást, ami segített pihenni és segítséget kapni egy súlyosan fogyatékos rokon évtizedek óta tartó ápolásában. Láttam már olyan fogyatékos, felnőni nem akaró gyereket, aki segít az Édesanyjának, hogy ne érezze, hogy öregszik, helyette megélje azt, hogy szükség van rá.Láttam már olyan asztmás gyermeket, aki segített Anyának, hogy annak ne kelljen munkába állni, műszakozni.

Órákon át tudnám sorolni a tapasztalásaimat.
A szomorú számomra az, hogy az emberek nagy része, nem akar ránézni az előnyökre. A betegségbe menekülve felveszik a mártír szerepet. Nem rosszak Ők, csak egyszerűen nem látnak rá a problémájukra, és el se tudják képzelni, hogy lehetne másképpen is.
Azért imádom a Theta Healing® módszert, mert azzal át lehet írni ezeket a tudattalan programokat.
A Theta Healing® módszer által tanított meditációval könnyebben rá lehet látni a betegség előnyökre, és meg lehet tanítani az elmének, hogy lehetséges élvezni a betegség előnyökkel tarkított életet, anélkül, hogy a betegségen keresztül tapasztalnánk meg azokat.
Háziorvosként sok embert elkísértem már a haláláig. Nagyon megdöbbentő számomra, hogy mennyire szeretjük a családtagjainkat. Sokszor egy haldoklás azért olyan hosszú és keserves, mert addig nem tud „elmenni” az illető, amíg minden szerette bele nem nyugszik abba, hogy így lesz a legjobb számára.
Nos, ez így van egy krónikus betegség vagy fogyatékosság esetén is. Annyira szeretjük egymást, hogy addig, amíg szolgáljuk a szeretteinket az állapotunkkal, addig nem engedjük meg a gyógyulást. Amint, már képes a szerettünk a betegségünk előnyei nélkül is stabilnak lenni, rögtön beindul a spontán gyógyulás, vagy hirtelen elkezd hatni a terápia.
Családterapeutaként az a javaslatom, hogy ha felüti a családunkban egy betegség a fejét, gondoljuk végig:
- Hogyan változtatja ez meg, a családnak, mint rendszernek a működését?
- Hogyan szolgálja a család tagjait a betegség?
- Hogyan szolgál az „új egyensúly”?
- Mi változna, ha beállna az azonnali gyógyulás?
- Azonnali gyógyulás esetén a családtagoknak hogyan változna meg az élete, a feladata, a családban betöltött szerepe? Mi lehet ebben fenyegető vagy ijesztő?
Theta Healing® módszer tanárként is azt javaslom, hogy a fenti kérdéseket gondoljuk végig, és tudatosítsuk théta meditatív állapotban, hogy lehetséges és biztonságos megtartani a betegség előnyeit, anélkül, hogy a betegségen át tapasztalnánk azt a jövőben. Valamint tudatosítsuk, hogy készen vagyunk arra, hogy elengedjük a régi energia mintázatot és az életünknek egy újabb életszakaszába lépjünk. Extra fontos: az összes előnyt tudatosítani!

És végezetül még egy jó tanács, saját tapasztalatom alapján.
Már családterapeuta voltam, amikor egy saját betegségem előnyeit kerestem. Emlékszem 3 hónapon keresztül minden nap megkérdeztem magamtól: „Hogyan szolgál ez engem? Mi a jó nekem ebben?” És 3 hónapon át minden nap jött a válasz: „Hülye vagy Boglárka? Ebben nincs semmi jó! Ez nagyon rossz nekem!” De nem adtam fel. Minden nap megbeszéltem magammal, hogy ha nem lenne haszna, akkor nem tartanám fent ezt az állapotot. És újra, és újra feltettem magamnak a kérdést! „Mi a jó nekem ebben?” 3 hónap elteltével megérkezett a válasz! Meglepő volt. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy őszinte merjek lenni magamhoz, hogy ránézzek egy gyengeségemre, hogy vállaljam a következményeket, hogy felvállaljam önmagamat. Ez a családi életemet is komolyan befolyásoló előny volt. Amint tudatosult mindez, azonnal beindult a változás, a gyógyulás. Képes voltam kialakítani egy új egyensúlyt és így a családom számára is sokkal kedvezőbb helyzetet tudtam teremteni.
Érdemes kitartónak lenni! A tudatosság, út a boldogabb élet felé!
